Csernobil


 

Csernobilt, a Kijev melletti település nevét 1986. április 26-a előtt kevesen ismerték. Csernobil mára az atomerőmű-baleset és az emberi felelőtlenség szimbólumává vált. A katasztrófa áldozatainak számát még ma sem tudjuk pontosan.

Független szakértők tanulmányai szerint mintegy százezren haltak meg, és máig több százezer ember szenved krónikus betegségekben. A kiszabaduló radioaktív szennyezés egész Európát sújtotta.

A szovjet tévében és rádióban 1986. április 28-án egy szűkszavú közlemény jelent meg arról, hogy a csernobili atomerőmű 4-es számú blokkjában üzemzavar történt. Valójában az engedély nélkül jelentős teljesítménycsökkenéssel járó kísérletet végrehajtó személyzet hibája, és a reaktor konstrukciós fogyatékosságai miatt felrobbant a 4-es számú reaktor, és lángra lobbant a levegővel érintkezésbe került grafit. A robbanás következtében nyolctonnányi sugárzó fűtőanyag szóródott szét. A lángoló reaktort két hét alatt sikerült eloltani, úgy, hogy helikopterekből ledobott homokkal, agyaggal és ólmot tartalmazó zsákokkal betemették a krátert.

Az erőmű 30 kilométeres körzetéből végleg, egyes távolabbi területekről bizonytalan időre kitelepítettek több mint 400 ezer embert. A mentésben, kárelhárításban részt vevők és az érintett lakosság körében ugrásszerűen megnőtt a rákos megbetegedések száma.

1986 júniusa és novembere között sietősen vasbeton szarkofágot építettek a 4-es blokk fölé. Az eredetileg 30 évre tervezett építményt kikezdte a belülről roncsoló sugárzás és a kondenzvíz. Hamarosan elkészülhet a jelenleginél szilárdabb, száz évre tervezett második szarkofág.

                                                   

  Kapcsolódó cikkek: http://www.reak.bme.hu/csernobil/

                              http://www.npp.hu/tortenelem/balesetek3.htm