A szabadtéri égetés szabályai


A szabadtéri tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyesebb időszak, hiszen a jó időben egyre többen választanak szabadtéri programokat vagy kezdik meg a kerti munkálatokat. A veszélyt egyrészről a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz. Kockázatot jelenthet a gondatlanság is, a szabadban keletkezett tüzek 99 százalékát emberek okozzák.

A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival:

  • Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabállyal, külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedik;
  • Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi;
  • Előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal a külterületen lévő, lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését; (engedélyezési kérelem itt tölthető le)
  • Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett;
  • Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi;
  • A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza;
  • Jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után!

A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének.


KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

 

A szabadtéri égetésekkel kapcsolatban mennyiben fordulópont a tűzvédelmi szabályzat módosulása?

A belterületi égetésre vonatkozó szabályozás gyakorlatilag nem változott, hiszen az eddig is tilos volt, kivéve, ha az önkormányzat saját rendelettel nem szabályozta.

A szabadtéri tüzeléssel kapcsolatban a lakosságot érintő legfontosabb változás, hogy az új OTSZ részletesen szabályozza a külterületi égetést is. Eszerint külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 hektár egybefüggő területen irányított égetést végezhet. (Ennek szabályai lentebb olvashatók.)

 

Az, hogy belterületen nem lehet égetni, egyúttal azt is jelenti, hogy vége a kerti grillezéseknek, szalonnasütéseknek?

Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett. Az alapvető szabályokat azonban ebben az esetben is be kell tartani, vagyis:

  • A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról.
  • Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani.
  • Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének.

 

Ez általános tiltás, azaz nem függ a száraz, aszályos időszakok tűzgyújtási tilalmától?

Ez általános tiltás.

Tűzgyújtási tilalom esetén az erdőkben – beleértve a kijelölt tűzrakó helyeket is –, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül is tilos tüzet rakni!

Tűzgyújtási tilalom esetén az érintett területen akkor sem megengedett a tűzgyújtás, ha azt egyébként más jogszabály megengedi;

 

Milyenek a büntetési tételek?

A szabálytalanságot elkövetővel szemben a kirendeltség a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet 40. sora alapján 20.000 – 60.000,- Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szab ki.

 

Belterületen és külterületen is tilos kerti hulladékot égetni? Külön bejelentéssel, engedélykérelemmel sem lehet - pl: több hektáros gyümölcsösben, TSZ-nél gallyakat égetni?

A szabadterületi tüzek megakadályozására vonatkozó általános előírás, hogy a terület tulajdonosa, használója köteles a területet éghető anyagtól, száraz növényzettől mentesen tartani. A belterületi hulladékégetés – amennyiben más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – tilos! Kerti zöldhulladék égetésre csak ott van lehetőség, ahol ezt önkormányzati rendelet megengedi.

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat pontosan rögzíti, hogy külterületi ingatlan tulajdonosa milyen körülmények között végezhet irányított égetést. Az égetést kérelmezni kell, hiszen szigorú feltételekhez kötött tevékenységről van szó!

Az irányított égetés is tűzveszélyes tevékenység, aminek bejelentése, előzetes engedélyeztetése kötelező! A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző tizedik napig kell benyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz (illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség - Szekszárd, Dombóvár, Paks - elérhetőségek itt). Az elbírálás öt munkanapon belül történik meg. Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére veszélyt ne jelentsen. Befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást meg kell szüntetni.

 

A települési önkormányzat helyi rendeletében ettől függetlenül adhat engedélyt kerti hulladék égetésére?

Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi, és akkor is csak a rendeletben meghatározott időpontban és feltételekkel.

 

Mi a helyzet a zártkertekkel?

A hatályos jogszabályok alapján a zártkert külterületnek minősül, így arra az irányított égetésre vonatkozó szabályok az irányadók.