A megye veszélyeztetettsége


TOLNA MEGYE VESZÉLYEZTETETTSÉGE

Közigazgatási és településszerkezeti adatok

A dél-dunántúli régióhoz tartozó Tolna megye a Dunántúl legkisebb megyéje, 3703,31 km² kiterjedésű, az ország területének mindössze 4%-át teszi ki. Nyugatról Somogy, északról Fejér, keletről a Duna illetve Bács-Kiskun, délről Baranya megye határolja. A megye 11 városában és 98 községében megközelítőleg 233650 fő él, a népsűrűsége 63,1 fő/ km². A legtöbben (körülbelül harmincnégyezren) a megyeszékhelyen, Szekszárdon élnek, a legkisebb településnek, Várongnak mindössze 185 lakosa van. Szembetűnő jellegzetessége a megyének a nagyvárosok hiánya, valamint a városok excentrikus elhelyezkedése, mivel a megye középső része városhiányos. A közlekedésének fő ütőerei a Dunával párhuzamos fő-, gyorsforgalmi utak és az autópálya, amik behatárolják az észak-déli kapcsolati tengelyeket. Az infrastruktúra fejlettsége gyengének mondható, a hatósági illetékességi területek néhány esetben az alapján kerültek kijelölésre, hogy mely Tűzoltó Parancsnokság felől közelíthető meg egy-egy település szilárd burkolatú úton. A megyében 6 járás alakult. A megye elsősorban mezőgazdasági jellegű, jelentős a tanyavilág Tamási és Szedres települések körül. A lakosság háromnegyede érintett a mezőgazdasági termelésben. Tolna megyében jelenleg 281 db országos védelem alatt álló műemlék van. A műemlékek száma Szekszárdon, Pakson és Bonyhádon a legmagasabb, de említésre méltóak Dunaföldvár, Bátaszék, Tolna és Dombóvár történelmi emlékei is. Ezen települések együttesen a megye műemlék-állományának 40%-át adják, de kevés kivétellel a megye valamennyi települése rendelkezik nyilvántartott műemlékkel.

Általános természetföldrajzi, éghajlati-, és vízrajzi adatok

Tolna megye változatos táji adottságú térség, apró völgyekkel sűrűn tagolt dombságok, kiterjedt síkok és folyóvölgyi felszínek egyaránt jellemzőek rá. Az Alföld és a Dunántúli-dombság határán fekszik, keletről a Duna határolja, délről a Mecsek hegylábfelszíne. Területének 43%-a alföldi jellegű, sík vidék, a legmélyebben fekvő rész a Bölcske – Paks – Tolna –Bátaszék - Duna által határolt területe, amely 86-96 méter magasan fekszik a tengerszint felett. A megye 57%-a dombvidék, legmagasabb része az 593 m magas Dobogó, amely Váralja település mellett található.

A megye mezőrégiói és kistájai:

Duna menti síkság: Kalocsai-Sárköz, Tolnai-Sárköz,

Mezőföld: Közép-Mezőföld, Sárvíz-völgy, Dél-Mezőföld, Sió-völgy

Külső-Somogy: Kelet-Külső-Somogy, Dél-Külső-Somogy

Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék: Mecsek-hegység, Völgység, Tolnai-Hegyhát, Szekszárdi-dombság, Geresdi-dombság

Egységes területként tekinthető a Sárköz-Sárvíz Dunától a Szekszárdi-dombságig elterülő része, ami ellaposodó, kiegyenlített, nagyrészt sík terület, morotvákkal, holtágakkal. Dél-Mezőföld sajátos homokos területként jelenik meg, amiben a paksi löszplató jelenti a Mezőföld többi részének geológiai folytatását, Közép-Mezőföld lösszel (10-60 m) borított. A Külső-Somogy középtáj eróziós és deráziós formákkal tagolt dombvidék. Uralkodó felszíni kőzet a lösz, ami jó minőségű talajok kifejlődését teszi lehetővé, mezőgazdasági művelésre a dombsági területek lankás, déli völgyei jobban alkalmasabbak a meredek északi völgyeknél. Löszös még a Sió-Kapos menti löszfelszín, és Kapos, Sió-Sárvíz völgye a felszabdalt Tolnai-dombsággal együtt.

Tolna megye legjelentősebb folyója a Duna, amely 93 km hosszan képezi a megye keleti határát. Átlagos szélessége e szakaszon 500-600 m, átlagos mélysége 3-4 m. Közepes vízhozama Paksnál 2.300 m3/sec. Gyengén alsó szakasz jellegű, a hajózó utat szigetek és zátonyok kísérik. Árhulláma tavasszal, a hóban tárolt vízkészletek elolvadásakor várható. Árvízi veszélyeztetése, vízszint emelkedése átlagosan 10 nappal előre látható, a várható vízszint pontosan prognosztizálható.

Kisebb, de a villámárvizek kialakulása miatt jelentős vízfolyások még a Sió (amely a Balatont köti össze a Dunával) és a Sárvíz, valamint a Kapos és a Koppány, amelyek Regöly mellett egyesülve, Tolnanémedi mellett folynak a Sióba. Nagy a vízgyűjtő területe a Völgység pataknak, amely Nagymányok és Bonyhád mellett elhaladva Sióagárd mellett ömlik a Sióba, de a villámárvizek kialakulása szempontjából a Csikóstöttös melletti Baranya patak, a Hábi csatornák, valamint a Bátaszéket veszélyeztető Lajvér patak is jelentősek. Ugyancsak veszélyeztető hatások alakultak ki a vízfolyásokra épült záportározók, halastavak (Tamási környéke) mentén is.

A vizeket üdülő, fürdő célra és ipari vízként is hasznosítják. A terület a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, ezért a szennyezők a vízrendszeren keresztül végül mindig a Dunába kerülnek. Ritkán fordul elő kiterjedt szennyezés.

Tolna megye I. rendű árvízvédelmi fővonalainak hossza 211 km, amelynek csak kb. háromnegyede felel meg az előírásoknak. A mentesített ártéri öblözetek nagysága 58 800 ha. A legtöbb feladatot az I. rendű árvízvédelmi fővonalakat 277 helyen keresztező ősmedrek jelentik. E keresztezések altalaja erősen vízvezető, ezért szivárgásra fokozott mértékben hajlamosak, így külön-külön is lokális veszélyforrások. A nedves időjárási periódus hatására a víz a feláramlási zónákban a sokévi átlagnál jóval magasabban helyezkedett el, a legmélyebb fekvésű területeken a felszín fölé került. A belvíz egyes települések belterületén, ill. településrészein is tapasztalható, kialakulásához többek között a szennyvíz-szikkasztás is hozzájárult. 2000 januárjában a belvíz által érintett terület nagysága a megyében 16000 ha volt, 2010 őszén is 10.000 hektárra rúgott az elöntött területek nagysága. A belvíz az alábbi településeken veszélyezteti a belterületeket, ill. az ott élő lakosságot: Őcsény, Bogyiszló, Sióagárd, Nagydorog, Németkér és Mőcsény. A csatornákkal nem rendelkező utcákban közegészségügyi problémát jelent a szennyvíz tároló aknák kiöntése, és a házak körüli területek szennyvízzel való elöntése. A megye területén 4 belvízvédelmi szakasz található, amelyek belvízzel veszélyeztetett összterülete 64.860 ha. A belvízvédelmi szakaszokon 173.98 km kizárólagos állami tulajdonban, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésben lévő belvízcsatorna található.

A folyók vízjárását elsősorban az éghajlati, csapadék viszonyok határozzák meg. Magyarország éghajlata nagyon változékony, dacára kis kiterjedésének. A változékonyság egyik fő oka az, hogy éghajlatunkra a kiegyenlítettebb hőmérsékletjárású, csapadékos óceáni, a szélsőséges hőmérsékletű, kevés csapadékú kontinentális, illetve a nyáron száraz, télen csapadékos mediterrán éghajlat egyaránt hatással van. Ezen klímatípusok közül bármelyik hosszabb-rövidebb időre uralkodóvá válhat, változékonnyá téve az időjárást.  Csapadékot leginkább az időjárási frontok szállítanak. A nyári félévben a hozzánk érkező légtömegek 60-70%-ában a tengeri eredetűek, télen inkább a szárazföldi származásúak vannak hangsúlyban. A meteorológiai elemek ÉNy-DK-i irányítottsága az Atlanti-óceán, a DNy-ÉK-i pedig a Földközi-tenger hatását mutatja. Tolna megye éghajlata mérsékelten meleg, ám a felszíni tagoltsága miatt jelentős különbségek tapasztalhatóak mind a hőmérséklet, mind a csapadékviszonyok alakulásában. Szárazabb a Mezőföld területe, ami éghajlati szempontból az Alföldhöz tartozik, valamint a Sárköz és a Sárvíz. A tenyészidő átlagos középhőmérséklete 15,7 C, az évi csapadékmennyisége 500-600 mm, ami csapadékmennyiség jellemző még a sárközi (gemenci) térségben. Innen nyugat, illetve délnyugat felé haladva a hőmérséklet csökken, a csapadék mennyisége növekszik. Legcsapadékosabb (700 mm) és leghűvösebb terület a Völgység. A csapadék mennyisége Külső-Somogy, a Völgység és a Szekszárdi-dombság délnyugati részén 650-700 mm között változik.

A megyében a hőmérséklet 85 napon keresztül 20 oC feletti. A tél többségében enyhe, a leghidegebb hónapok a január és a február. A leggyakoribb uralkodó szélirány É-i, É-NY-i 315-355 fok közötti. A Dél-Dunántúlon a növénytermesztéshez elegendő napfény, kellő hő és nedvesség áll rendelkezésre. Tolna megye éghajlatára egyrészt az átmeneti jelleg, másrészt a domborzati hatásokból következő változatosság jellemző, ami gazdag mezo-, és mikroklímát eredményez. A Dunántúli-dombvidék kiegyenlítettebb éghajlata fokozatosan megváltozik, a kontinentalitás mértéke nyugatról keletre jelentős mértékben növekszik. A Szekszárdtól keletre eső területeken már az Alföldre jellemző szélsőségesebb viszonyok érvényesülnek. A megyének különösen értékes éghajlati adottsága, hogy – a Mecsek északi nyúlványait leszámítva – napfényben gazdag, a Dél-Mezőföldön és a Sárközben a napsütéses órák száma az országos átlaghoz képest is magas. A napsütéses órák száma itt 2000-2050, a dombsági tájakon pedig 1950-2000 órára tehető. A tenyészidőszakban ezek a kedvező adottságok még markánsabban érvényesülnek, ez a legkülönbözőbb szántóföldi kultúrákban és a szőlőtermesztésben roppant kedvező. Az éghajlatnak köszönhetően Magyarországon itt a leghosszabb a tenyészidőszak.

A megye földrajzi helyzete miatt az állat-, és növénytársulások átmeneti jelleget mutatnak. A megye erdősültsége elmarad az országos átlagtól (17,8%). A Gyulaj-Tamási közötti területen fekszik a megye egyik erdőkincse, a gyulaji vadrezervátum, mely Európa egyik legnagyobb hírű dámvad élőhelye. A másik nagy erdőterület a Duna mentén lévő, az ország legnagyobb összefüggő ártéri erdője, a Gemenci erdő, ahol jelentős természeti érték, jelentős vadállomány található, emellett kedvelt, erdei kisvasúttal ellátott kirándulóhely is.

A megye területén az ökológiai hálózatban magterület a Duna-Dráva Nemzeti Park védett területe, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet megyei területe, a Szekszárdi-dombság erdős térsége, a Tolnai-Hegyhát erdős térsége Kurd, Hőgyész és Mucsi között és a Koppány, illetve a Kapos menti erdős térségek Koppányszántótól Simontornyáig. További magterületek a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet védett természeti területei és az ahhoz szervesen kapcsolódó erdős térségek Pakstól északnyugatra. Az ökológiai folyosók a megye egészét behálózzák. Meghatározóan a folyó- és patakvölgyek alkotják: a Duna és holtágai, a Völgységi patak mente, a Sió és Sárvíz térsége és a Koppány menti természeti területek.

 

A megye területére eső országos jelentőségű védett természeti területek:

Duna-Dráva Nemzeti Park (49 478,8 ha)

Dél-Mezőföldi TK (7546,5 ha), Kelet-Mecsek TK (9347,5 ha)

Bölcskei Nőszirmos TT (111,16 ha), Kapszeg-tó TT (156,2 ha), Pacsmagi Tavak TT, Szakadáti Legelő TT (1,5 ha)

A megye különleges madárvédelmi NATURA 2000 területei a Gemenci-erdő, Kisszékelyi-dombság, Mecsek és a Pacsmagi-tavak. Különleges természet-megőrzési területei a lengyel-hőgyészi erdők.

 

Kiemelt jelentőségű, egyéb veszélyforrások

A megye ipara nem jelentős, ugyanakkor Paks mellett üzemel Magyarország egyetlen atomerőműve, amely a villamos energia szükséglet 45%-át biztosítja. Az üzemben 1200 fő állandó és 1800 fő külső munkavállaló dolgozik. Nagyobb arányt mutat még a feldolgozóipari alágak közül a villamos berendezések gyártása, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása. A megyében 3 felső küszöbértékű és 11 alsó küszöbértékű veszélyes anyaggal foglalkozó üzemet, valamint 10 küszöbérték alatti üzemet azonosítottunk. Az azonosított üzemek 62 %-a mezőgazdasághoz, növényvédőszer és műtrágya raktározáshoz kapcsolódik.

A megyében jelentős az úthálózat, 88 km autópálya (M6 és alagutak 82,850-170,936 km között), 15,120 km autóút (M9 Duna Szt. László hídig) és 288 km főútvonal (6-os, 55-ös, 56-os, 61-es, 63-as, 65-ös) van. Az utakon jelentős az átmenő forgalom, a személy és teherszállítás is. Szekszárdhoz közel működik az Őcsényi Repülőtér, amely sportrepülőtérként, közforgalmon kívüli repülőtérként üzemel.

 



A KATASZTRÓFÁK EREDET SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA

TERMÉSZETI EREDETŰ KATASZTRÓFÁK  
GEOLÓGIAI EREDETŰ földrengés, földcsuszamlás,
  vulkánkitörések,
  földkéreg kiemelkedése, süllyedése,
  kőomlások, stb.
HIDROLÓGIAI EREDETŰ árvizek, belvizek,
  felhőszakadás,
  szökőár,
  víztároló meghibásodása, stb.
METEOROLÓGIAI EREDETŰ viharok, orkánok,
  aszályok,
  rendkívüli hideg,
  villámcsapások,
  hó és jégkárok, stb.
biológiai eredetű rovar és növényvilág káros túlszaporodása
CIVILIZÁCIÓS EREDETŰ KATASZTRÓFÁK  
TECHNIKAI (IPARI) mérgező vegyi anyagok okozta katasztrófák,
  energetikai leállás okozta katasztrófák,
  ipari, mezőgazdasági technológiák működési zavarai,
  tűzveszélyek, tüzek, robbanások,
NUKLEÁRIS ERŐMŰVEK ÉS FEGYVEREK MŰKÖDÉSI ZAVARAI  
BIOLÓGIAI EREDETŰ FERTŐZÉSEK ÉS JÁRVÁNYOK  
SZÁLLÍTÁSI ÉS KÖZLEKEDÉSI  vízi,
KATASZTRÓFÁK légi,
  földi,
TÁRSADALMI RENDSZEREK MŰKÖDÉSÉBEN BEKÖVETKEZETT sztrájkok,
KATASZTRÓFÁLIS VÁLTOZÁSOK lokális megmozdulások,
TERRORCSELEKMÉNYEK ÉS HELYI HÁBORÚK