Tolna megye bemutatása

Tolna megye

Tolna megye a Dunántúl déli részén, a Duna mentén található. Egyike Magyarország legkisebb megyéinek: területe mindössze 3704 km2. Természeti szépségekben gazdag és változatos arculatú tájakból áll. Kedvező fekvése, a mai turizmus legnagyobb hiánycikkét, a csendet, nyugalmat, kikapcsolódási lehetőséget kínáló tájai, települései méltán ragadják ki az ismeretlenségből és teszik egyre vonzóbbá határainkon innen és túl egyaránt. Az ősidőktől fogva lakott vidéken valamennyi történelmi kor itthagyta emlékét: a keltakori (regölyi aranykincs), a római (Concordia-szobor, szekszárdi szarkofág), avar és honfoglalás kori leletek sokaságát őrzi a megyei, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum, és értékes emlékek maradtak fenn a honfoglalás utáni időkből is.
 
Az I. Béla király által alapított szekszárdi bencés apátságnak már csak - hangulatos romkertben bemutatott - romjait láthatjuk a Pollack Mihály által tervezett régi vármegyeház udvarán (ez az épület klasszicista építészetünk egyik kiemelkedő alkotása).
A helyreállított simontornyai, dunaföldvári és a kora reneszánsz ozorai vár is méltán tarthat számot az idelátogatók érdeklődésére. Kastélyok és kúriák, emlékházak, valamint a megyeszerte kialakított tájházak, Decs, Szakály, Sióagárd, Gyönk, őrzik a múltat, a hagyományokat. A megye számos haladó politikust, orvost tudóst és irodalmárt adott a hazának.
 
Itt született a Háry János költője Garay János, az európahírű költő és író Babits Mihály (szekszárdi szülőháza ma mlékmúzeum) s a nemrég elhunyt kiváló író és költő Illyés Gyula (hagyatékából a simontornyai várban láthatunk állandó kiállítást.) Rendkívül gazdag a megye néprajza.
 
Itt található az ország egyik legszebb, színpompás népviselettel, sajátos kultúrával rendelkező néprajzi egysége: a Sárköz. Az egykori szigetvilágban a történelem viharait átvészelt ősmagyar lakosság a múlt század közepén a vízszabályozások következtében meggazdagodott és megteremtette jellegzetes (magas portájú) építészetét és az ország, egyik legszínesebb, de minden bizonnyal legdrágább népviseletét. A ruhák selyemből készültek, melyeket külföldről hozattak, és ezt díszítették gazdagon flitterekkel, hímzésekkel. Szőtteseik, amelyeket maguk készítettek, jellegzetes szín és mintaválasztékot tükröznek. A Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet ma e hagyományok folyatója, piros - illetve kék - fekete - fehér szőttesek a világ szinte minden tájára eljutnak. A megye néprajzát gazdagítják, színesítik a Tolnába települt bukovinai székelyek, akik hagyományaikat hűen őrizve táncosaik, énekeseik, mesemondóik és fafaragóik révén országszerte elismerést vívtak ki maguknak. A kép nem lenne teljes a megyében élő német nemzetiségiek néprajza nélkül. Tánccsoportok működnek, ápolják a hagyományaikat, öregbítik szülőfalujuk hírnevét.
 
A megye egyik legjelentősebb természeti értéke a Duna mellett húzódó, mintegy 50 ezer hektáros ártéri erdő, a Gemenci Vadrezervátum, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park fontos részét képezi. Rendkívül sűrű, őserdőjellegű, dús növényvilág található itt: 150 éves kocsányos tölgy, fehérfűz, feketenyár, nemesnyár, feketedió váltogatja egymást, ligeterdők, sűrű bozótosok, tisztások, tavak, kobolyák, a Duna holtágai szabdalják és teszik még változatosabbá az erdőt. E rendkívül dús növényzet ad táplálékot és búvóhelyet a hírnevet adó őshonos gímszarvasoknak, vaddisznóknak, őzeknek és apróvadaknak. Gazdag az erdő madárvilága is: ritka, védett madarak fészkelnek itt a hatalmas fákon és a vizek, nádasok környékén: a feketególya, a feketeharkály, a szürke és vörösgém. Az erdő pótolhatatlan természeti értékei miatt 1977 óta tájvédelmi körzet, csak szervezetten - erdei kisvasúttal vagy a Sión és a Dunán kishajóval látogatható. A kisvonat 23 km hosszúságban járja be az erdőd, a fák között, a nyiladékokban és a tisztásokon olykor szarvasok, vaddisznók láthatók. Az idelátogatókat a kirándulóközpontban színvonalas étterem, ajándékbolt és a 100 hektáros kirándulóerdő fogadja, amely ízelítőt ad az ártéri erdő növényvilágából, bemutatja a vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos eszközöket. A megye jelentős természeti értékét képezi a gyulaji erdő és az itt élő híres dámszarvas állomány. A természeti értékeke, természeti kincsek közé tartoznak a gyógyvizek is; a megye két legjelentősebb gyógyfürdője Dombóvár-Gunarason és Tamásiban épült fel. Gunaras gyógyfürdő Dombóvártól 4 kilométerre található, vize 55 °C -os alkáli-hidrogén-karbonátos hévíz, jelentékeny fluroidtartalommal, amely kiválóan alkalmas mindennemű mozgásszervi betegség, gyomor-, bél-, és epebántalmak, nőgyógyászati, fogíny és szájbetegségek kezelésére. Komplex gyógyászati szárny csatlakozik a fürdőhöz, ahol a legkorszerűbb fiziko-terápiás eszközök fokozzák a gyógyvíz hatását, emellett szauna, szolárium áll egész évben a gyógyítás, illetve megelőzés szolgálatában. A tamási termálvíz 52 °C-os, konyhasós jellegű, mozgásszervi, nőgyógyászati betegségek gyógyítására és fogszuvasodás elleni kezelésre alkalmazható. A fürdőhöz szépen parkosított strandterület tartozik.
Tolna megye hírnevéhez nagymértékben hozzájárultak a csaknem 2000 éves múltra visszatekintő szekszárdi történelmi borvidék tüzes borai. A szekszárdi vörösborok - köztük a híres kadarka - világszerte ismertek. A szőlő és bortermelésen kívül a mezőgazdaság többi ága is fejlett. Tolna megyében sokáig ez volt a lakosság megélhetésének fő forrása.
A kedvező talajviszonyok és a korszerű művelési módszerek eredményeképpen ma Tolna megye kimagasló búza és kukorica termésátlagokkal büszkélkedhet. Kukoricatermesztési rendszere világszerte ismert és elismert. Állattenyésztésével a hús, tej és bőripar fontos bázisát képezi, és a hazai versenylótenyésztésben is fontos szerepet játszik. A mezőgazdaság mellett az utóbbi évtizedekben a megye ipara is jelentős pozíciót vívott ki magának. Élelmiszer és feldolgozóipari termékeivel egyre többet találkozhatunk külföldön is. Tolna megyében épült fel az ország egyetlen atomerőműve.
A megye értékeinek bemutatásához, hasznosításához nélkülözhetetlen fogadási feltételek mellett megyeszerte kiépültek: szállodák, kempingek, nyaralóházak, éttermek, sportolási, szórakozási lehetőségek, gazdag programajánlatok várják az ideérkezőket. Mindezek, valamint a dunai halakból főzött kiváló halászlé. a híres szekszárdi vörösborok és a tolna megyei emberek vendégszeretete - ami az egyre terjedő falusi turizmusban is kifejezésre jut - hosszútávon biztosítják az - idegenforgalom jövőjét Tolna megyében
 
További bemutatás: http://www.tolnamegye.hu/