Iparbiztonság

Az új katasztrófavédelmi törvényben (továbbiakban Kat.) és végrehajtási kormányrendeletében meghatározott feladatok ellátására 2012. január elsejével új szervezeti struktúra alakult. Ez három pillérre épül: iparbiztonság, polgári védelem és tűzvédelem.

Az iparbiztonság tevékenysége három szakterületre terjed ki:

    a veszélyes ipari üzemek felügyelete,

    a veszélyes áruk szállításának ellenőrzése

    és a kritikusinfrastruktúra-védelem.

Veszélyes üzemek felügyelete

A Kat. tv. IV. fejezetének hatálya kiterjed a Magyarország területén működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, létesítményekre.

A törvény értelmében veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeknek nevezzük, ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) eléri a 219/2011. (X.20) Kormány rendeletben meghatározott küszöbértéket. Ez alapján különböztetünk meg alsó, illetve felső küszöbértékű veszélyes anyaggal foglalkozó üzemeket, valamint az alsó küszöbérték 25%-át elérő, úgynevezett küszöbérték alatti üzemek is a jogszabályi hatály alá kerültek.

Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményre építési engedély csak a katasztrófavédelem területi szerve katasztrófavédelmi engedélye alapján adható. Veszélyes tevékenység kizárólag a hatóság katasztrófavédelmi engedélyével végezhető.

A katasztrófavédelmi hatóság a jogkörében elrendelheti a veszélyes tevékenység folytatásának felfüggesztését, az engedély visszavonásával a veszélyes tevékenység folytatását megtiltja, valamint katasztrófavédelmi bírságot szabhat ki.

Kritikus infrastruktúra

A modern társadalmak nagy mértékben függnek az infrastruktúra-rendszerektől. Ezekben a rendszerekben, illetőleg a termelésben fellépő működési zavarok, egyes elemek sérülése, megsemmisülése jelentős kihatással van a gazdaság működésére, a társadalom, az emberek mindennapi tevékenységére.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a termelő vállalatoknak, szolgáltatóknak fel kell készülniük a váratlan, zavaró események kivédésére, ha mégis bekövetkezne, annak kezelésére.

Az 1990-es évek közepétől az USA-ban kezdődött a kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos tevékenység. Az 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadást követően, majd a madridi és londoni terrorcselekményre reagálva úgy az ENSZ, mint a NATO és az EU kiemelt figyelmet fordít a létfontosságú infrastruktúrák védelmére.

Az Országgyűlés a 2012. november 12-i ülésnapján fogadta el a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényt.

Az új szabályozás szerint országosan fel kell mérni valamennyi létfontosságú rendszerelemet, kockázatelemzést kell végezni, és az üzemeltetőknek biztonsági tervet kell készíteniük. A terv része lesz az is, hogy az egyes rendszereket miként kell védeni, illetve bizonyos veszélyhelyzetekre hogyan kell reagálni.

Veszélyesáru-szállítás

A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják, különös tekintettel a veszélyes árut szállító járművek esetén. A katasztrófavédelmi szervek 2001. óta vesznek részt a veszélyes áruk közúti szállítási szabály betartásának (ADR) hatósági ellenőrzésében.

2007. évben a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. (Kkt.) 20.§ (2) és (11) bekezdésének módosításával „katasztrófavédelmi hatóságként” kerültek nevesítésre a katasztrófavédelem hivatásos területi szervei. Hatáskörükbe utalta a törvény az ADR-es szállítások (veszélyesáru-szállítás) során elkövetett szabálytalanságok bírságolását és az ellenőrzésével kapcsolatos eljárás lefolytatását.

A 2012. január 1-től hatályos 312/2011. Korm.r. alapján a veszélyesáru-szállítás ellenőrzés és bírságolási jogosítványaink kiterjednek a vasúti és vízi szállítási ágazatokra is. Ennek oka, hogy mindhárom alágazatban jelentős mennyiségű veszélyes anyag mozog, melyek potenciális veszélyforrást jelentenek a lakosságra.