Vis maior támogatás
9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól
Általános szabályok
1. A "vis maior" meghatározása
A vis maior olyan, alapvetően a természeti erők által okozott esemény, amelynek bekövetkezése előre nem kiszámítható, és jellemzően az emberi beavatkozás kevés ahhoz, hogy elhárítsa.
A vis maior támogatás rendszerének részletes szabályait a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet tartalmazza.
2. Ki igényelhet vis maior támogatást?
A vis maior támogatás az önkormányzatok, valamint kistérségi társulások részére nyújtható, védekezési többletkiadás, valamint a kötelező önkormányzati feladatot ellátó önkormányzati ingatlanokban esett károk részbeni helyreállításának támogatására.
A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás.
Magánszemélyek nem igényelhetnek vis maior támogatást!
3. Milyen esetben igényelhet támogatást az önkormányzat?
1. Az előre nem látható természeti vagy más eredetű erők által okozott veszély miatt szükségessé váló, indokolt védekezés esetileg helyreállítás többletkiadásainak támogatására.
2. Önkormányzati tulajdonban lévő:
- utak, hidak, kompok károsodása,
- pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás,
- oktatási, kulturális, szociális vagy egészségügyi intézmények épület károsodása,
- igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmények épületeinek károsodása,
- ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények,
- közmű és műtárgyai károsodása esetében felmerülő helyreállítási költségek támogatására.
Támogatás – pince-, illetve partfalomlás, valamint földcsuszamlás kivételével – csak a káresemény bekövetkezését megelőző állapot visszaállítására igényelhető.
4. A nem támogatható kérelmek
1. Nem támogathatók azon kérelmek, amelyeknél a védekezési költségek biztosítása és a jelzett károk helyreállítása az önkormányzattól a rendelkezésére álló források alapján elvárható.
2. Nem igényelhető a támogatás:
- tárgyi eszközök beszerzésére,
- megelőző munkálatokra,
- fejlesztésekre,
- rovar- és kártevőirtás költségeire,
- folyó jellegű működési kiadásokra.
3. Nem számolható el költség az alábbi tárgyi eszközök vásárlására:
- szivattyú és tartozékok,
- áramfejlesztő,
- szivattyútömlő,
- mobiltelefon,
- háztartási gépek (pl.: kávéfőző),
- berendezések,
- bútorok,
- informatikai eszközök,
- üzemanyag kanna.
A védőfelszerelés (esőkabát, gumicsizma, munkavédelmi kesztyű, pormaszk, stb.) szerszámok (ásó, kapa, lapát, stb.) beszerzése alapvetően a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában támogatható, a védekezés jellege és a résztvevők számának függvényében.
A vagyonvédelem érdekében javasoljuk az önkormányzatok részére, hogy a védekezés során használt eszközöket jól látható módon jelöljék meg (pl. feltűnő színű festék).
4. Nem elszámolható folyó jellegű működési kiadás:
- a bérköltség (személyi kiadások alól kivételt képez a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok egyéb központi forrásból meg nem térülő túlóraköltsége és a hivatásos katasztrófavédelmi szervek egyetértésével alkalmazott polgári védelmi szakalegységek egyéb központi forrásból meg nem térülő költsége),
- a kiküldetés díja,
- irodaszerek,
- nem alapvető élelmiszerek (szeszes italok, cigaretta, üdítő, édesség),
- mobiltelefon költség,
- rezsi költség,
- karbantartási-javítási (gépkocsi javítás, elektromos berendezések javítása, alkatrészek),
- szerviz költségek,
- takarítószerek,
- bontási költség, gázpalack, naptej, lakat, festék,
- menetlevél alapján nem közvetlenül a védekezéshez kapcsolódó szállítás díjak,
- falugondnoki szolgálattal járó költségek, parkosítás, gallyazás, fakivágás, takarítás, közterület karbantartása, őrzés.
Jogszabályi háttér
Az előirányzat felhasználása vonatkozásában alkalmazandó jogszabályok:
- a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény
- a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
- az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény
- a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
- az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet
- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
- a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet
- a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI.30.) Korm. rendelet
- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
- a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet
- a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 8/2010. (I. 28.) Korm. rendelet
- a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet