A VÁRMEGYÉRE JELLEMZŐ KATASZTRÓFÁK

FÖLDRENGÉS

A vármegye területén nem jellemző az olyan nagyságú földrengés, amely katasztrófa bekövetkeztének veszélyét hordozza magában. Kisebb földmozgás azonban a vármegye területén is előfordulhat. A várható földrengés helyileg pontosan be nem határolható, így Tolna vármegye területén belül nem lehetséges földrengés által fokozottabban veszélyeztetett térségek kijelölése. 

ÁRVÍZ, BELVÍZ, HELYI VÍZKÁR

A vármegyében árvízveszélyt okozó vízfolyások: Duna, Sió, Sárvíz, Kapos. A kisebb folyók egy-egy településnél, vagy településrészeknél okozhatnak olyan zavart, amely beavatkozást igényelhet. Árvízveszély a Duna folyó egyes ártéri öblözeteiben keletkezhet. A Dunán, veszélyes vízjárásra hajlamos időszak a téli, január-márciusi időszak, amikor a jeges árvizek kialakulásának valószínűsége nőhet meg (1956.), illetve a május-július közötti időszak, amikor a zöldár levonulására lehet számítani. De előfordulhat ezek együttes megjelenése is (1965.). A Sión és a Nádoron, árvízvédelmi készültséget elérő vízállások előállhatnak rendkívüli hidrometeorológiai helyzetből kialakuló árhullámokból, valamint a hosszantartó dunai árhullámok visszaduzzasztó hatására. Tolna vármegyében árvízvédelmi szempontból szükségtározó, vagy erre a célra kijelölt terület nincs.

Belvíz veszélyeztetettség elsősorban a kisebb vízfolyások mentén alakul ki. Ilyen jelentősebb veszélyes vízfolyás például a Kapos folyó, melyre jellemző, hogy esős időszakot követően néhány óra alatt vízszintje több métert képes emelkedni. Sajnos a folyó menti védművek állapota nem kielégítő, ezért magas vízállás esetén, gyakran a töltés korona alatti szintnél is jelentős területek kerülnek elöntésre.

Az általános felmelegedés, az ökológiai rendszer sérülése nyomán érezhetően átalakul földünk éghajlata, melynek kísérő jelenségei a rendkívüli időjárási viszonyok. Téli időszakban, több napig tartó havazás, vagy hófúvás esetén gyakran előfordul, hogy egy-egy település akár napokra megközelíthetetlenné válik.

Sajnos az elmúlt évek során jellemzővé vált nyáron az aszály, az azt kísérő tűzesetek, ugyanakkor az özönvíz jellegű felhőszakadások, jégesők, viharok esetenként tornádó okozta károk, úgy a településeken, mint azok környezetében. Leginkább jellemzők vármegyénkben a téli rendkívüli időjárási viszony, a heves esőzések és a szélviharok.

TÉLI RENDKÍVÜLI IDŐJÁRÁSI VISZONYOK

A vármegyében elsősorban a téli időjárási viszonyok okozhatnak kritikus helyzeteket. A rövid idő alatt lehulló jelentős hó mennyiség erős széllel, hófúvással társul, előfordulhat, hogy az utak több órára járhatatlanná válnak, hótorlaszok keletkeznek, a gépjárművek torlódnak. Ilyen esetekben zavarok keletkezhetnek a közlekedésben, az élelmiszer és az egészségügyi ellátásban. A közutakon a személy és áruszállító járművek, a veszélyes-anyag szállítmányok elakadhatnak, az utazókat és a személyzetet a hó és a hideg közvetlenül veszélyezteti. Hasonló zavarokat okozhat a télen többször előforduló ónos esővel együtt járó jegesedés is.

SZÉLVIHAR

A nagy sebességű légáramlások 80 km/h felett okoznak jelentős károkat. A nagy nyomással támadó levegőtömeg az útjába kerülő embereket, állatokat, tárgyakat elsodorhatja, az épületek födém szerkezetét megrongálhatja, esetleg épületeket pusztíthat el, fákat csavarhat ki. A légvezetékek leszakadhatnak, amely áramkimaradásokat okozhat, béníthatja a forgalmat.

HŐHULLÁM

A tartósan magas hőmérséklet vagy a rövid idő alatt jelentős hőmérsékletemelkedés megviseli az emberi szervezetet, az állatvilág és a növényvilág egyedeit. Közvetlen hatására tömeges rosszullétek lépnek fel, különösen jellemző ez a fokozottan veszélyeztetett személyeknél (nagyon fiatalok, idősek, érrendszeri betegek, legyengült szervezetek stb.).

IPARI KATASZTRÓFÁK

Potenciális veszélyhelyzetet a vármegye területén található, folyamatosan jelen lévő veszélyes üzemek okozhatnak.

Veszélyes ipari üzem az a veszélyes anyagot felhasználó, előállító, forgalmazó vagy tároló gazdálkodó szervezet, amelyet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. (I.21.) Kormányrendelet alapján a SEVESO II. hatálya alá tartozó veszélyes üzemnek kell minősíteni. Ezekben a létesítményekben a kormányrendelet mellékletében meghatározott anyagok mennyisége meghaladja az alsó vagy a felső küszöbértéket.

Tolna vármegyében nyolc alsó (egy építése folyamatban van), és két felső küszöbértékű üzem működik.

NUKLEÁRIS ÜZEM - A PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT.

Vármegyénkben a fő veszélyt és a katasztrófa védekezés fő irányát - tekintettel atomerőműre - a nukleárisbaleset-elhárítás jelenti. Az atomerőmű normál üzemi állapotban a környezetre nézve veszélyt nem jelent. Normál állapotban az atomerőmű fő hatásai a környezetre az alábbiak:

• A környezetbe gáz és folyékony halmazállapotú radioaktív anyagokat bocsát ki. Ennek mennyisége a levegőben, illetve vízben való felhígulás következtében sem az erőműben dolgozókra, sem a környező lakosságra semmiféle veszélyt nem jelent.
• Az erőmű felmelegedett hűtővize folyamatosan a Duna kismértékű felmelegedését okozva (+ 1oC), ez a "hőszennyezés" azonban a vizsgálati eredmények szerint semmi veszélyt nem jelent a Duna és környezete élővilága számára.
• Az atomerőmű nukleáris üzemzavara által előidézett veszélyhelyzetek súlyossága elsősorban a kibocsátott radioaktív anyag mennyiségétől és összetételétől, valamint a kibocsátás módjától függ:

Veszélyességi szempontból a kibocsátás fő jellemzője, hogy egyes helyeken mekkora sugárzási intenzitást okoz. Ez a különböző üzemzavari helyzetekben számos paramétertől függ, így azok tényleges mértékét mindig mérésekre alapozva kell megállapítani.